Az Aranybulla
A szent Háromság egy Isten
nevében.
1. § Endre, Isten kegyelméből Magyarország,
Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia
és Lodoméria királya, örök
emlékezetűl.
2. § A miért hogy országunk nemeseinek és
másoknak is szent István királytól szerzett
szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok
bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat
szerető emberek hamis tanácsadásából, sok
pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség
gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket
és előttünk való királyai fülét az
ország állapotjának megjobbitásáról.
3. § Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget
akarván tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon
velek már gyakortább nem kicsiny keserüségre jutott
ügyünk, a mit a királyi tisztesség
tökéletes megtartásáért eltávoztatnunk
illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább mint
ő általok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi
lakosinak azt a szabadságot, melyet a szent király adott.
4. § E fölött egyebeket is, az ország
állapotjának épülésére való
üdvös dolgokat, rendelünk ily módon:
1222. évi I. törvénycikk
Szent István király ünnepéről
Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden
esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja
vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat
tartozzunk megülni.
1. § És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán
kétség nélkül ott leszen érettünk
és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja;
és az egész nemesség, valaki akar, szabadon oda
gyülhessen.
1222. évi II. törvénycikk
hogy senki perbehivás nélkül el ne marasztassék
Ezt is akarjuk, hogy a nemes embert sem mi, sem az utánunk való
királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák
valamely hatalmas kedveért, hanem ha előbb perbe hivatott és
rendes uton törvényt láttak reá.
1222. évi III. törvénycikk
a nemesek és egyházak jószágának
szabadságáról
Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár
adót nem szedetünk a nemesek jószágán.
1. § Hivatlan sem házokra sem falujokra nem szállunk.
2. § Azonképen az egyházak népén sem
veszünk semminemű szerpénzt.
1222. évi IV. törvénycikk
hogy a nemesség az ő marhájával és
birtokával szabad legyen
Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg, birtokának
negyed részét leánya kapja; a többivel azt mivelje, a
mit neki tetszik.
1. § Ha pedig testamentom nélkül történik
halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak,
azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége
nem volna, a királyra szálljon birtoka.
1222. évi V. törvénycikk
a megyés ispánok hatóságáról
és a király falus-ispánjairól
A megyés ispán a nemesek jószágán
itéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog.
1. § A megyei várispánok egyáltalában senkit
ne itéljenek, hanem csak a magok vára népét.
2. § A lopókat és latrokat itéljék meg a
király falus-ispánjai, de ugyanazon megye ispánja
széke előtt.
1222. évi VI. törvénycikk
a pártolkodókról, hogy tolvajt ne kiáltsanak
Továbbá, összepártolkodásból a
nép tolvajnak senkit ne kiálthasson, mint eddig szokta vala.
1222. évi VII. törvénycikk
a királynak az országon kivül való
hadakozásáról
Ha pedig a király az országon kivül akarna hadakozni, a
nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király
pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi
birságot ne vegyen.
1. § Ha pedig ellenség támadna haddal az országra,
általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni.
2. § Azonképen, ha az országon kivül akarnánk
hadakozni és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek
ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk
jőni tartozzék.
1222. évi VIII. törvénycikk
a nádorispán hatalmáról és a helyettes
birákról
A nádorispán minden ember dolgában, ki
országunkbeli, különbség nélkül
itéljen.
1. § De nemesek perét, ha fejök vesztébe vagy birtokuk
veszedelmébe jár, a király hire nélkül el ne
végezhesse.
2. § Helyettes birákat pedig ne tartson, hanem ha egyet a maga
udvarában.
1222. évi IX. törvénycikk
az országbiró hatóságáról
Országunk birája, mig a curián leend, mindeneket
itélhessen és a curián indult pert akárhol
elvégezhesse.
1. § De mikor az ő jószágában lakik, akkor
poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne
idéztesse.
1222. évi X. törvénycikk
hadban elesett jobbágyurak fiainak jutalmokról
Ha valamely jobbágyurnak, a kinek tiszte vagyon, hadban
történik halála, annak fiát vagy atyjafiát
illendő tiszttel méltó megajándékozni.
1. § És ha nemes ember halna meg azonként,
ajándékozza meg fiát a király, a mint neki tetszik.
1222. évi XI. törvénycikk
vendégek avagy idegenek mi módon jussanak
méltóságra?
Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az
országba, ország tanácsa nélkül
méltóságra ne jussanak.
1222. évi XII. törvénycikk
akármi módon megholtak feleségének
hitbéréről
Ha valaki meghal, vagy törvény szerint halálra
itéltetett, vagy perdöntő bajon esik el, vagy akármi
más ok miá, annak felesége az ő
hitbérében kárt ne valljon.
1222. évi XIII. törvénycikk
hogy a hatalmasok meg ne nyomoritsák a föld népét, se
a szegénységet
A jobbágyurak ugy kövessék a király udvarát,
vagy akármerre is ugy járjanak, hogy a szegénységet
ne foszszák, ne nyomorgassák.
1222. évi XIV. törvénycikk
az olyan ispánról, a ki az ő vára népét
megrontja
Továbbá, ha valamely ispán az ő
ispánságának módja szerint magát
tisztességgel nem viselné, vagy az ő vára
népét megrontaná, ebben találtatván, mind az
ország szine előtt vessék ki tisztéből
szégyenére, és a mit elragadott, adja vissza.
1222. évi XV. törvénycikk
a lovászokról, peczérekről és
solymárokról
Lovászok, peczérek és solymárok nemesek falvaira
szállani ne merészeljenek
1222. évi XVI. törvénycikk
hogy egész megyék ispánsága örökül
ne adassék
Egész megyét vagy akárminemű
méltóságot örök jószágul vagy
birtokul nem adunk.
1222. évi XVII. törvénycikk
hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék
A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával
szerzett, attól soha meg ne fosztassék.
1222. évi XVIII. törvénycikk
a nemesek szabadságáról, hogy a király
fiához mehessenek, és a király fia előtt elkezdett
perekről
Továbbá a nemesek, búcsut véve tőlünk,
szabadon mehessenek a mi fiunkhoz, ugy mint a nagyobbtól a kissebbhez;
ez azért az ő birtokuk veszedelmébe ne járjon.
1. § Valakit a mi fiunk igaz törvény szerint fején
itélt, avagy az előtte kezdett pert, mig ugyan ő előtte
vége nem szakad, magunk eleibe nem bocsátjuk; viszont a mi fiunk
is azonképen.
1222. évi XIX. törvénycikk
a föld népe és vendégek
szabadságáról
A várakhoz tartozó jobbágyok szent István
királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek.
1. § Hasonlatosképen a vendégek is, akár micsoda
nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől
fogva vagyon nekik engedve.
1222. évi XX. törvénycikk
a tizedről
A tizedet pénzűl megváltani senki ne tartozzék, hanem
a mit a föld terem, bort vagy gabonát, abbúl
fizessék.
1. § És ha ebben a püspökök ellentartók
lesznek, nem segitjük őket.
1222. évi XXI. törvénycikk
hogy a püspökök ne adjanak a tizedből a király
lovainak és a nép se hordjon tizedet a király
jószágára
A püspökök a nemesek jószágán való
tizedből ne adjanak a mi lovainknak, se az ő népök ne
tartozzék a tizedet a király jószágára
hordani.
1222. évi XXII. törvénycikk
a király disznairól
Továbbá, a mi disznaink nemes ember erdején vagy
rétjén ne legeljenek az ő akaratja ellen.
1222. évi XXIII. törvénycikk
az uj pénzről
Továbbá, a mi uj pénzünk esztendeig járjon,
husvét napjától husvét napjáig.
1. § És a dénárok olyfélék legyenek, a
minemüek voltak Béla király idejében.
1222. évi XXIV. törvénycikk
hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek
Pénzváltó kamara-ispánok,
só-kamarások és vámosok, országunkbeli
nemesek legyenek.
1. § Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.
1222. évi XXV. törvénycikk
a sóról
Továbbá, sót az országnak közepette ne
tartsanak, hanem csak Szabolcson és Regéczen és a
végekben.
1222. évi XXVI. törvénycikk
hogy az országon kivül valóknak birtokot adni nem kell
Továbbá, birtokot az országon kivül való
embernek ne adjanak.
1. § Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai
válthassák meg.
1222. évi XXVII. törvénycikk
a nyestbőr adóról
A nyestbőr adót azon szokás szerint fizessék, a mint
Kálmán király elvégezte volt.
1222. évi XXVIII. törvénycikk
hogy a kit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne legyen
Ha valaki törvény renden elmarasztatott, senki a hatalmasok
közül meg ne oltalmazhassa azt.
1222. évi XXIX. törvénycikk
az ispán jövedelméről és a királyi
jövedelmekről
Az ispánok csak az ő ispánságok igazával
éljenek; egyebek, a királyhoz tartozók, ugymint
cseberpénz, vám, ökrök, és a várak
jövedelmének két része is a király számára
legyen.
1222. évi XXX. törvénycikk
hogy a nádorispánt, a bánt és a király
és királyné országbiráit kivéve, senki
két tisztet ne viseljen
Továbbá, e négy jobbágyurat: tudniillik a
nádorispánt, a bánt, király
országbiráját és királyné
asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen.
1222. évi XXXI. törvénycikk
hogy az előlbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba
foglaltatván, különb-különbféle
őriző helyekre adassanak és tétessenek el
És hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság és
ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk
következők idejében örökké erős legyen,
irattuk egy igén hét levélbe, és megerősitettük
a mi arany pecsétünkkel; ugy, hogy egyik levél
küldessék a pápa urnak és ő is irassa bé
az ő lajstromába; a másikat az Ispotályban, a
harmadikat a Templomban tartsák; a negyedik maradjon a
királynál; az ötödik az esztergomi
káptalannál, a hatodik a kalocsainál álljon; a
hetediket őrizze a nádorispán, ki az idő szerint
leszen.
1. § Oly módon, hogy az irást mindenkor szeme előtt
tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamiképp a
mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat
megtévedni ne engedjen; hogy ők is örüljenek az ő
szabadságoknak, és azért nekünk és a mi
következőinknek minden időben hivek legyenek, és a
királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatjokat
meg ne tagadják.
2. § Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő
királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene
járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a
püspököknek, mind más jobbágyuraknak és
országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen,
jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő
megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk
következendő királyoknak minden hűtelenség
szégyenvallása nélkül ellentállhassanak
és ellentmondhassanak mind örökké.
3. § Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és
kanczellárunk; a testté lett ige után
ezer-kétszáz-huszonkettedik esztendőben, mikoron
tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai
érsekek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi,
Tamás egri, István zágrábi, Sándor
váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereczk váczi,
Vincze nyitrai püspök.